Advent második hete.
A szentmisék a héten a következő időpontokban kezdődnek:
Kedden, csütörtökön és szombaton reggel 7:00-kor;
Vasárnap 9:00-kor kezdődik, Advent 3. vasárnapja az öröm vasárnapja (Gaudete)
Advent 3. vasárnapja az öröm vasárnapja. A Gaudete vasárnap a latin Örvendjetek [az Úrban] kezdetű, Pál apostol szavait idéző introitusról kapta a nevét.
„Örüljetek az Úrban mindig! Újra mondom: Örüljetek! Ismerje meg mindenki a ti szelídségeteket! Az Úr közel van! Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé!” (Fil 4,4–6)
Ez a vasárnap az öröm vasárnapja, advent második felének kezdete. A liturgia színe a lila helyett a rózsaszín: a közeledő karácsony miatt a hátralévő napok alaphangja az öröm.
Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása
Mária fogantatásától kezdve mentes volt az áteredő bűntől.
E hittételt ünnepeljük december 8-án.
A keleti egyházban Anna foganása az ünnep neve, amelyet az első írásos emlékek szerint a 8. században még december 9-én ültek. A nyugati egyházban a 9. században tűnt fel az ünnep Nápolyban és Szicíliában, de a 10. század elején már Angliában is megtartották (valószínűleg a görög származású Szent Tódor canterburyi érsek szorgalmazására). Magyarországon III. Béla király honosította meg a 12. század második felében.
A 13–14. század során – főleg ferences hatásra – egész Európában elterjedt a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. Rómában XXII. János (1316–34) idején kezdték ünnepelni. IV. Sixtus 1476-ban fölvette a római kalendáriumba, XII. Ince 1693-ban nyolcnapossá bővítette az ünnepet, amely XI. Kelemen rendelete szerint vált parancsolt ünneppé a 18. században.
A Szeplőtelen Fogantatásról szóló dogmát Boldog IX. Piusz hirdette ki 1854. december 8-án, majd 1857. szeptember 8-án megáldotta és felszentelte a Szeplőtelen Fogantatás szobrát a római Piazza di Spagnán.
