„Néked ajánljuk, Szűzanyánk, a legszebb hónap alkonyát” – hangzik fel május estéin hazánk sok templomában a szép népének a Loretói litánia elimádkozása után. Égi édesanyánkat köszöntjük májusban.
A Loretói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. A Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litániára vezethető vissza, mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza hatására készült. Mai formája a 16. századból származik: a fennmaradt adatok szerint nyilvánosan imádkozták Loretóban, a bazilikában lévő Szent Házban szombat esténként. …
A Szentatya felhívására Mátraverebély-Szentkút is részt vesz májusban a kegyhelyek világméretű rózsafüzér-imádságában a járvány befejeződéséért. Személyesen vagy online is be lehet kapcsolódni az este hatkor kezdődő közös könyörgésbe.
Ha a járványhelyzet, és a fennálló rendelkezések lehetővé teszik,
egyházközségünkben a gyermekek elsőáldozására Balmazújvárosban 2021. május 16-án, vasárnap, Urunk Mennybemenetele ünnepén kerül sor, templombúcsúnk alkalmával.
2021. május 29-én, szombaton délután 15.00-kor fogja püspök urunk megbérmálni a fiatalokat Hajdúböszörményben.
Az újra nyilvános szentmisék a szokott időben kezdődnek (ld. Miserend).
A misén való részvétel alkamával tartsuk be Palánki Ferenc megyéspüspök az egyházmegyénkre vonatkozó rendelkezéseit:
– kötelező a templomban a szájat és orrot eltakaró védőmaszkot viselni (a miséző papot és a kántort kivéve);
– kötelező a templomba érkezéskor a kézfertőtlenítés; a szentmisék után a templom padjainak, székeinek, ajtókilincseinek és korlátainak fertőtlenítése;
– kötelező egymástól 1,5-2m távolságban úgy elhelyezkedni, hogy csak minden második padban vagy széksorban foglalhatnak helyet; az egy háztartásban élő családta gok ülhetnek egymás mellett. A személyek közötti távolság és a templom méretei meghatározzák a résztvevők maximális létszámát! – Ennek betartatásához szükség van segítőkre.
– A szentmiséken továbbra is el kell hagyni a békeköszöntést kézfogással.
– A nyelvre és a két szín alatti áldoztatás továbbra sem engedélyezett.
– A perselyadományokat távozáskor helyezzék a kosarakba a kijáratnál, kerülve a csoportosulást. Hívjuk fel híveink figyelmét arra, hogy banki átutalással is eljuttathatják perselyadományukat vagy más célú támogatásukat.
4. Az Egyházi Törvénykönyv előírásai szerint az egyházmegyénk területére korábban megadott felmentést a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól továbbra is érvényben hagyom.
5. Továbbra is érvényben maradaz általános feloldozás megadásának lehetősége is.
Április 5-én délben a Szentatya az Angelus helyett immár a húsvéti idő szokásos imádságát, a Regina Caelit imádkozta el. Beszédében az evangéliumból kiindulva a húsvéti örömhír lényegére irányította a figyelmet: a feltámadt Krisztus él, kíséri az életemet, mellettem van, s ezért szívemet öröm és béke tölti el.
Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Nagyszombaton a némaság tölti be a világot. Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. Nagyszombaton egész nap lehetőség van imádságra a szentsír előtt. Ezen a napon készülődünk a feltámadás örömére. Ilyenkor betölti lakásainkat, családjainkat és szívünket a csend, amely segít Krisztus szeretetének-halálának titkában elmélyedni. Nagyszombat – Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szentsírt.
A nagyszombat esti liturgia egy gyönyörű felütéssel veszi kezdetét. A végtelen sötétségben és csendben felhangzik a Húsvéti Örömének, az Exultet. Ennek a csodálatos ősi éneknek az első soraiban már felcsendül húsvét felfoghatatlan titka, a megváltás misztériuma:
Ezen szent éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását.
A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon. Az Egyház leggyönyörűbb éneke után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése, és „visszatérnek a harangok”, meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére.
További részleteket, gondolatokat olvashatunk a következő linkeken:
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: Jézus kínszenvedésének, halálának és sírba tételének napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az örök Főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán.
Az egyházi év legmegrendültebb liturgiáját ünnepeljük nagypénteken. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.
Ahogyan a tavasz évről évre megtermi gyümölcsét, úgy a mi életünk is meg kell hogy teremje az üdvösségét – Palánki Ferenc megyéspüspök virágvasárnapi gondolatai
Virágvasárnap, nagyhétfőn és nagykedden, március 28-29-30-án, 18 órától kezdődik dr. Martos Levente Balázs, a budapesti Központi Szeminárium rektorának, a Pápai Biblikus Bizottság tagjának online nagyböjti elmélkedéssorozata, amely egyházmegyénk You Tube csatornáján is követhető.
Ugyan a járványhelyzet miatt szünetelnek a nyilvános szentmisék, de a rádióban, tévében és az interneten keresztül közvetített alkalmak valamelyest kárpótolnak bennünket.
Az alábbi képre kattintva találjuk a Magyar Kurírban összegyűjtött lehetőségeket.
” …Most, hogy rendkívüli körülmények között, a komoly járványveszély miatt arra kényszerülünk, hogy a szentmiséktől és a szentáldozástól távol maradjunk egy időre, erőt meríthetünk a lelki áldozás régi keresztény szokásából. Tudatában annak, hogy a lelki áldozás nem helyettesíti a szentáldozást, jó szívvel ajánlom a lelki áldozás hagyományos imáját:
A lelki áldozás imája, melyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ajánl:
Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. Mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Magamhoz ölellek, mintha már ott lennél, és teljesen egyesítem magamat Veled. Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Ámen.
Vagy:
Uram Jézus Krisztus, hiszek Benned, imádlak Téged és szeretlek Téged teljes szívemből. Bánom minden bűnömet, mert szeretnélek magamhoz fogadni a szentáldozásban, hogy Veled élhessek. Jöjj hát, ó Jézus, legalább lélekben költözz a szívembe, és végy lakást benne örökre! A mi Urunk, Jézus Krisztus Teste őrizzen meg engem az örök életre! Köszöntelek, ó Jézus, az én szegény szívemben. Neked adom magamat egészen. Tied akarok lenni életemben és halálom után is. Ámen.
A lelki áldozás nem helyettesíti az Oltáriszentséget – ez vitathatatlan. Azonban az Úr kegyelme végtelen, és az Ő hatalmának semmi nem szabhat gátat. Ha Ő a szentáldozás kegyelmeit meg akarja adni annak, aki azokat hittel kéri, akkor az is a hatalmában áll. Ezt bízzuk az Ő irgalmára. …”
A lelki áldozásra ugyanúgy fel kell készülnie a hívőnek, mint egyébként a rendes szentáldozásra, vagyis a kegyelem állapotában kell lennie.
Ima a tökéletes bánat fölindításához:
Teljes szívemből bánom, ó, édes Istenem, hogy Téged oly sokszor és oly nagyon megbántottalak, mert ezáltal méltatlanná lettem kegyelmedre, kedvedből kiestem és mind ideig-, mind örökkévaló büntetésedet megérdemeltem. Kiváltképpen pedig azért bánom bűneimet, mert Téged, legfőbb jót, legjobb Atyámat és legnagyobb jótevőmet megbántottalak. Ó, édes Istenem, erősen felteszem magamban, hogy a Te kegyelmeddel téged, szerető jóságos Istenemet semmi bűnnel, de legfőképp … [itt gondolj azokra a bűnökre, amelyek ellen különös törekvéssel küzdesz] meg nem bántalak és a bűnre szolgáló alkalmakat gondosan elkerülöm.
Kérlek, Uram, őrködjék fölöttem jóságos szemed, és add, hogy a következő napokat az eddigieknél jobban használjam! Boldogságos Szűzanyám, szent Őrzőangyalom, legyetek velem! Ámen.