A héten
hétfőn 9:00-kor Szűz Mária mennybevételét, azaz Nagyboldogasszonyt ünnepeljük a szentmisében ;
kedden, csütörtökön 18:00-kor lesz szentmise;
szombaton 7:00-kor, Szent István király, Magyarország fővédőszentjének ünnepe;
vasárnap a szokott időben, 9:00-kor, évközi 21. vasárnap.
A Katolikus Egyház augusztus 15-én, hétfőn Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Boldog-e a mennyben a Boldogasszony? – A mariológus válaszol
Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár, a kőbányai Szent László-templom plébánosa Nagyboldogasszony ünnepére írt gondolatai:
A mennyei boldogság állapotáról – amíg e világban élünk – saját, teljes, kézzel fogható tapasztalatunk nincs. Anyaszentegyházunk hite vezet rá ennek valóságára, melynek tanítása szerint, „a mennyország az ember végső célja és legmélyebb vágyainak beteljesedése, a végső és teljes boldogság állapota” (KEK 1024).
A teljes Szentháromsággal alkotott, tökéletessé vált élet, a többi üdvözült testvérrel és az angyalokkal immár egészen megélt közösség messze felülmúl mindenféle földi örömöt és teljesség-érzést.
Mária annyiban „előzi meg” a mennyben élő szenteket, hogy őt – XII. Piusz pápa szavait idézve: „miután befejezte földi életét” – Fia testestül-lelkestül mindjárt a megdicsőült állapot boldogságában részesítette.
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
I. (Szent) István (születési nevén: Vajk,latinul: Sanctus Stephanus) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia, a keresztény magyar állam megteremtőjeként a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A katolikus egyház egyházszervezői tevékenysége miatt szentté avatta és Magyarország fővédőszentje lett. >>>
Szent István első, államalapító királyunk, a magyar nemzet mennyei patrónusa, istápja.
Ünnepe Magyarországon augusztus 20., nem halálának, hanem az ereklyék fölemelésének (1083) napja.
Az ereklyék fölemelése az ereklyék kiemelése a sírból és nyilvános tiszteletre helyezése, ami az ereklyék megtalálását követően vagy a szentté avatás alkalmával történik.
Szentek ünnepe olykor az ereklyék fölemelésének napján van (elevatio), mert a halál napja ismeretlen, vagy böjti időbe esik. Szent István királyt, mivel Nagyboldogasszony napján halt meg, ereklyéinek fölemelése napján, augusztus 20-án ünnepeljük. >>>
Első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét idézzük fel főünnepe, augusztus 20. alkalmából. >>>
