Author: Fekete Éva

Ezen a héten a szentmisék a szokott időpontban lesznek, lásd >>Miserend>>

Ezen a héten, a házasság hetében egyházmegyénkben a következő alkalmakra hívjuk a házaspárokat, és minden hívet:

A Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya székesegyházban:
http://magyaroknagyasszonya.dnyem.hu/2023-02-12-evkozi-ido-vi-vasarnapja/

A Debreceni Szent Anna székesegyházban:
https://www.dnyem.hu/2023/02/13/meg-lehet-jelentkezni-fopasztori-aldasra-a-jubilans-hazasoknak-vasarnap-kezdodik-a-hazassag-hete/
és
https://szentannaplebania.dnyem.hu/?p=2378

A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is.
Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot:

„Bocsásd el most, Uram, szolgádat, 
szavaid szerint békességben,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél, az Üdvözítőt.
Őt adtad számunkra 
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége.”

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Elolvasom az egész cikket >>

A héten a szentmisék a következők lesznek:

Kedden 17:00;
Csütörtökön 17:00, Urunk bemutatása, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe;
Pénteken 07:00, első péntek;
Szombaton 07:00;
Vasárnap 09:00, templomunkban ekkor lesz lehetőség gyertyát szenteltetni.

A Szent Anna Székesegyházban Debrecenben csütörtökön (február 2-án) egész nap szentségimádást tartanak
18:00-tól püspöki szentmise lesz, előtte 17:00-tól kezdődik a szentségimádási óra papi hivatásokért, melyet szintén Palánki Ferenc püspök atya vezet.
A szentmise elején megáldják a hívek magukkal vitt gyertyáit.
Részletesebben ld: https://szentannaplebania.dnyem.hu/?p=2376 4. pont a hirdetésben

A héten tartjuk az ökumenikus imahét alkalmait.

Ezért a hétköznapi szentmisék kedden, csütörtökön és szombaton reggel 7 órakor kezdődnek.

Az ökumenikus imaalkalmak pedig 18:00-kor kezdődnek, a következő helyszíneken:

Kedden – a Kossuth téri református templomban;
Szerdán – a németfalusi református templomban (Kossuth utca);
Csütörtökön – a Kossuth téri református templomban;
Pénteken – a római katolikus templomban (Kossuth tér)

A szentmisék rendje a következő:

Kedden, csütörtökön 17:00;
Szombaton 7:30;
Vasárnap 9:00; évközi 2. vasárnap.

A héten kedden nem lesz szentmise.
Csütörtökön 17:00-kor
Pénteken 7:30-tól, Vízkereszt, Urunk megjelenésének ünnepe
Szombaton 7:00-kor
Vasárnap 9:00, Urunk megkeresztelkedésének ünnepe, (vízszentelés is)

Vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe

A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé, 312 és 325 között kezdett elterjedni először keleten, majd nyugaton. Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. >>>

Az epifánia (vagy teofánia) Isten megjelenése, működése Krisztus emberi mivoltában. Az epifánia elnevezés a görög „láthatóvá válni” igéből származik, s az Úr megjelenésének eseményeit foglalja magába: a vízkeresztkor ünnepelt eseményt: a királyok hódolatát, akik Jézusban felismerték a várt Messiást; Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban; valamint a Kánai menyegző csodáját, amely Krisztus működésének első jele volt. A karácsony Istennek az emberi lét egyszerűségében való rejtőzését, az epifánia az emberi életben való megnyilvánulását mutatja – mondta egy homíliájában XVI. Benedek pápa.

Vízkereszt után Jézus megkeresztelkedésének ünneplésével fejeződik be a karácsonyi idő. >>>

---

XVI. Benedek pápa, az ember – Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke búcsúzik

Kilencvenöt éves korában, december 31-én elhunyt XVI. Benedek emeritus pápa. Az alábbiakban Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke megemlékezését olvashatják.

Tovább olvasom >>

(Szent István Rádió 2022. 12. 31.)

Örökkévaló Isten, Mennyei Atyánk!
Magasztaljuk irgalmadat, és hálát adunk az elmúlt évben tőled vett testi és lelki jókért, kegyelmed és gondviselésed minden ajándékáért.
Jól tudjuk, Atyánk, milyen méltatlanok voltunk ebben az elmúló évben is kegyelmedre. Megvalljuk hűtlenségünket, sok vétkünket, mulasztásunkat, de könyörgünk hozzád, bocsáss meg nekünk, és takarj be minket irgalmad palástjával, Krisztus urunk szenvedése és halála érdemével.
Úgy vezess tovább, kérünk, a múló időben, hogy bölcs szívhez jussunk. Ne csak éveink számában, hanem a Te félelmedben, és szeretetedben is növekedjünk, és a te utaidon járjunk. Adj erőt és kedvet a neked, és embertársainknak való szolgálatra.
Kegyelmedbe ajánljuk egyházközségünk, egyházunk és a világ keresztényeinek jövőjét. Tisztítsd, újítsd, szenteld meg népedet, hogy szent neved dicséretére legyen az emberek között. Gondviselő jóságod vegye körül népünket, hazánkat, őrizze meg az egész emberiség békéjét és boldogulását.
Nyugtalan szívünk benned keres biztos támaszt a múlt és a jövő határán. Légy ezután is oltalmunk, bizodalmunk, és vezess napról napra a földi lét útján, az örök élet felé az Úr Krisztusért.  Amen.