Author: Fekete Éva

Szombaton, a 7:00-kor kezdődő szentmisében Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk.

November 19. Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepe. A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjére emlékezünk, felidézve élettörténetét. Erzsébetet évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt.

Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását.

A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette. Leendő anyósa, Zsófia asszony ellenben egyre növekvő rosszallással figyelte. Nemcsak apró, túlzásnak minősített vallási gyakorlatai zavarták (Erzsébet például ismételten megszakította játékait, hogy, mint mondta, ,,Istent szeresse”), hanem az is, hogy teljes természetességgel magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Mindezeken túl pedig nem volt hajlandó alkalmazkodni az udvari élet előírt formáihoz, temperamentumos és szenvedélyes volt, minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Lajos vette védelmébe, és aránylag korai házassággal – Erzsébet tizennégy éves volt – szilárdította meg helyzetét a várban.

Boldogságuk teljes volt, a feljegyzések szerint Erzsébet férjét hazavárva messzire elébe lovagolt, és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást. A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között.

Tovább olvasom >>

Történetek Erzsébet életéből>>https://archiv.katolikus.hu/szentek/1119.html

A héten hétfő kivételével minden nap lesz szentmise:

Kedden 9:00-kor szentmise a templomban, Mindenszentek ünnepe;
……és ….14:30-kor megemlékezés a köztemetőben a keresztnél;
Szerdán 17:00-kor szentmise, Halottak napja;
Csütörtökön 17:00-kor szentmise;
Pénteken 07:00-kor szentmise, Borromeo Szent Károly püspök emléknapja ;
Szombaton 07:00-kor szentmise; Szent Imre herceg ünnepe.
Vasárnap 9:00-kor szentmise, évközi 32. vasárnap

Szent Imre herceg

November 5. Szent Imre herceg ünnepe. A magyar ifjúság védőszentjére emlékezünk.

„A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint a cédrus a Libanonról (Zsolt 91,13), Szent Istvántól, Magyarország első királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve ragyogóan tündökölt” – olvasható Szent Imre 1110-ből származó legendájában.

Imre herceg neveltetésére nagy gondot fordítottak: oktatását 1015-ben Gellért püspök vette át. Hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait; a tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.

A herceg aztán tizenöt éves korától István király mellett nevelkedett, számára íródtak az Intelmek. Elsajátította az államirányítás tudományát, a hadvezérséget és a diplomáciát. Az 1020-as évek végén elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja rá bízta a királyi sereg parancsnokságát is.

A huszonhárom éves Imre herceg kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. Édesapja kívánságára megházasodott, de feleségével szűzi életet élt, minthogy – legendája tanúsága szerint – a veszprémi Szent György-kápolnában égi szózatot hallott, hogy testi-lelki szüzességben töltse életét …

VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.

Tovább olvasom >>

A miserend a héten a következő:

Kedden és csütörtökön a szokásos időben, 17:00-kor;
Szombaton nem lesz szentmise;
Vasárnap a szokott időben, 9:00-kor, évközi 31. vasárnap.

Óraátállítás:

Felhívjuk a kedves hívek figyelmét, hogy október 30-án kezdődik a téli időszámítás : 2022. október 30. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

Sajnos Pál Feri atya böszörményi előadása betegség miatt elmaradt. Az új időpont november 14.

Az esemény facebook-oldaláról:

Kedves Vendégeink! Örömmel tudatjuk, hogy már meg is van az előadás új időpontja és még idén, november 14-én kerül megrendezésre a Sillye Gábor Művelődési Központban.
Aki jegyet vásárolt a korábbi, október 10-ére tervezett előadásra, azoknak érvényes lesz az új időpontra is, nem lesz szükségük új jegyet igényelni.
Ha valakinek az új időpont nem megfelelő, akkor lehetősége lesz visszaigényelni a jegy árát.Ezekről rövidesen a Tixa is tájékoztató e-mailt fog küldeni.
Bízunk benne, hogy az új időpont is mindenkinek megfelelő lesz! Várunk mindenkit sok szeretettel!

A héten a szentmisék a következő időpontokban kezdődnek:

Kedden, csütörtökön 17:00-kor;

Pénteken első péntek, reggel 7:00-kor, egyházunkban, október 7. Rózsafüzér Királynője (Regina Rosarii), az „Olvasós Boldogasszony” emléknapja: hálaünnep Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért;

Szombaton, október 8-án Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya főünnepét tartjuk, a szentmise 16:00-kor kezdődik, előtte a templomkertben lévő megújult feszületet áldja meg dr. Krakomperger Zoltán helynök atya. A mise után szerény agapéra várjuk a megjelent híveket.

Vasárnap a szokott időben, 9:00-kor.

2022. október 10. 18.30

Sillye Gábor Művelődési Központ

Kapunyitás:  18:00

A héten a szentmisék a szokott időpontban kezdődnek.

Emlékeztetőül: a keddi és csütörtöki délutáni misék 17:00-kor kezdődnek. A többi időpont változatlan. Lásd >> Miserend >>

Ismét itt az október, a Szűzanya és a rózsafüzér hónapja. Egyházunk közössége hosszú századok óta imádkozza ezt az egyszerű, mégis kimeríthetetlenül mély, Krisztus szemlélésére irányuló imádságot, Mária áldott füzérét, „mely Istenhez láncol minket”.

A rózsafüzér, más néven olvasó vagy szentolvasó (latinul: rosarium) egyrészt imádság, másrészt az imádság eszköze. Elnevezése onnan származik, hogy a hagyomány szerint az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette – rózsakoszorúnak a Szűzanya számára.

A mai rózsafüzér a középkor jámborságában folyamatosan alakult ki. Szerzetesek és remeték az első időktől kezdve használták ismétlődő imádságok számlálására. Remete Szent Pálról jegyezték föl, hogy a Miatyánk számlálására magokat vagy kavicsokat használt. A hagyomány egy másik ága szerint a rózsafüzért örmény keresztények használtak először, valószínűleg a Jézus-ima imádkozására. Amikor a muszlimok meghódították az örményeket, átvették tőlük a rózsafüzér gyakorlatát Allah nevének és dicsőségének ismételgetésére. Európában a 11. században az 50, 100, 150 Miatyánk térdhajtásokkal kísért imádkozása vált gyakorivá. A 12–13. században a Miatyánk helyére az Üdvözlégy első fele került, majd a két formát egyesítették. Henrich von Kalkar OCarth (†1408) alakította a rózsafüzért úgy, hogy minden tíz Üdvözlégy elé Miatyánkot tett.

Tovább olvasom >>

A rózsafüzér imádság az Evangélium rövid összefoglalása. Benne visszhangzik
Mária imádsága, hálaadása a megváltás művéért, mely tulajdonképpen az ő szűz méhében kezdődött el. 

Tovább olvasom >>

„Maga a rózsafüzér imádság a kereszténység első századából ered. Kezdetben remeték imádkozták a 150 zsoltárt, s a nép velük imádkozott. Később a zsoltárokat 150 üdvözlet /Üdvözlégy/ váltotta fel. A szent olvasó mai formájában Szent Domonkos nevéhez fűződik. ..
… Az egyházi év liturgiájában létezik egy ünnep, amely kifejezetten a rózsafüzérnek lett szentelve: október 7-e a Rózsafüzér Királynéjának ünnepe …
… Egyházunk a hálás megemlékezés jegyében nemcsak ezen az ünnepen, hanem egész hónap folyamán fokozottan ajánlja a közös rózsafüzér imádságot. …”

Elolvasom az egészet >>

A Rózsafűzér imádkozása >>