Az Úrnapja Krisztus szent Testének és Vérének ünnepe. Magyarországon a Szentháromság vasárnapja után következő vasárnapon tartott főünnep, melyet IV. Orbán pápa rendelt el.
Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt.
Az Oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök vitte díszes baldachin alatt. Az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozott. Szebbnél szebb virágszőnyegeket készítettek, és négy oltárnál álltak meg útközben, ahol egy-egy evangéliumi részletet olvasott fel a pap, vagy a diakónus majd áldást adott; utána folytatódott a körmenet. Ennek rendjét a ma is érvényben lévő Rituale tartalmazza.
Hétfőn 9:00 Pünkösdhétfő, A Boldogságos Szűz Mária, az egyház anyja ünnepe
Kedd: 18:00 Csütörtök: 18:00
Szombat 7:00
Vasárnap 9:00 Szentháromság vasárnapja
A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja
” … A II. Vatikáni Zsinat végén, 1964 novemberében VI. Pál pápa bejelentette, hogy Máriát mint az Egyház Anyját (Mater Ecclesiae) is tiszteljük. Ez azt jelenti, hogy anyja az egész keresztény népnek, mind a híveknek, mind a pásztoroknak.
Szent Ágoston az Egyházat Christus totusként szemléli, tehát ha Mária anyja a Főnek, akkor a teljes Krisztusnak, vagyis az Egyháznak is.
Mária anyaságát Fiának misztikus Teste, az Egyház irányában is megéli, ennek köszönhetően mi, Krisztusban megkeresztelt emberek mint égi édesanyánkra tekinthetünk rá. A szeretett tanítvány, János, akire Jézus a keresztről rábízta édesanyját, és aki most már saját anyjaként tekint az Istenszülőre, az egész Egyház jelképe.
Mária lelki anyasága egyetemes, mert az üdvösség műve is egyetemes; mély lelki anyaság fűzi mindazokhoz, akik a keresztség által a kegyelem rendjében Fiának testvéreivé lettek.
… ezért …
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2018 tavaszán elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet pünkösdhétfőn ünneplünk a liturgiában.
Ezen a héten lesz május első vasárnapja, amelyen szívünk szeretetével és hálájával köszöntjük az édesanyákat.
A képre <<vagy ide>>kattintva a Szeged!Ma anyák napi kvízjátéka érhető el. (a kérdésekhez információk a bejegyzésben lentebb)
Az anyaság kifejezésére talán nincs is szebb szó annál, mint amit a magyar nyelvben találunk: édesanya. A kifejezésben benne van a tej íze, amellyel hónapokig, talán évekig táplálja egy asszony a gyermekét. Benne van az az életre szóló kötődés, ami nem szűnik meg a köldökzsinór elvágásával. És ott van benne az egész életen át tartó, éltető aggodalom, ami akkor kezdődik, amikor a nő megérzi dobogni a szíve alatt azt a másik szívet. Az anyasággal Isten teremtői munkájába kapcsolódunk be, hogy az üdvösség terve megvalósulhasson, ha eljön az ideje.
Az ókortól kezdve fontosnak tartották, hogy méltón köszöntsék az anyákat. A görögök egykor az istenek anyját, vele együtt pedig az összes édesanyát ünnepelték. Az 1600-as évek Angliájában ez az ünnep jelentette a szolgálók számára a szabadnapot is, amikor hazautazhattak a családjukhoz. Amerikában 1914-ben vált hivatalos ünneppé az anyák napja.
Magyarországon 1925. március 8-án a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ünnepelte meg először az édesanyákat, a májusi Mária-tisztelethez kapcsolódóan, 1928-ban pedig már miniszteri rendelet volt arról, hogy az iskolai ünnepek között szerepeljen ez a nap.
Nem véletlen az anyák napjának és Mária hónapjának összekapcsolása: mindenki számára példakép lehet a Szűzanya, anyaságának alázata, amely már abban is kifejezést nyert, hogy igent mondott Jézusra. Ahogyan ránk is igent mondott egyszer, amikor Szent István király a halála előtt rábízta Magyarországot, mert tudta, az ő anyai kezébe és türelmébe kell helyeznie az országot, amely éppen akkoriban vált kereszténnyé. Ki más gondoskodásának, közbenjárásának, imáinak köszönhetnénk a sok magyar szentet?
Anyaszentegyháznak hívjuk Egyházunkat. Ez a megnevezés magában foglalja azt is, hogy miként viszonyulunk a közösséghez, amelyhez tartozunk: bizalommal fordulunk felé, hagyjuk, hogy tanítson és szeressen, attól függően, hogy éppen mire van szükségünk. Ugyanazt a szabadságot tapasztalhatjuk meg általa, mint egy szerető anya által.
2022.04.29 és 05.01 között lelkigyakorlatot tart Mátraverebély-Szentkúton Böjte Csaba ferences atya. Elmélkedései bárki meghallgathatja, mert azokat a búcsústéren tartja szombaton 9.30-kor, 11-kor és 15 órakor. Téma: ” Szent József- Názáreti Szent Család” Forrás: https://szentkut.hu/hirek/hireink/bojte-csaba-lelkigyakorlat
Munkás Szent József – Szentkúti zarándoklat a férfiakért
Vasárnap, (május 1-én, Munkás Szent József ünnepén) reggel 6 órakor zarándokvonat indul Budapest-Keleti pályaudvarról Mátraverebély-Szentkútra, Böjte Csaba lelki vezetésével. A ferences szerzetes útközben elmélkedést tart a kihangosított szerelvényekben, valamint gyóntat a csendes fülkében. A vonat Nagybátony állomásra viszi a zarándokokat, ahonnan gyalogosan vagy igény szerint busszal lehet bejönni ide, a nemzeti kegyhelyre. Szentkúton a 11.00 órás ünnepi szentmisét Csaba atya tartja.
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szociális intézményének alapkőletételi ünnepségét tartják április 26-án Hajdúböszörményben az Újvárosi út 31. szám alatti ingatlanon.
