Balmazújvárosi Egyházközség

ImageA város ősi települései Balmaz és Himes falvak. Balmaz Wywaras a névadó, Himes falu Szent Máté templomát pedig az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi. A reformáció idején a katolikus plébánia működése megszűnt. Ettől kezdve a római katolikus hívek Hajdúszoboszlóhoz tartoztak. 1776-ban a földesúr Andrássy István német ajkú telepeseket hozott a mai is németfalunak nevezett településrészre. A németajkúak reformátusok voltak, s maguknak külön templomot építettek. Ezért van ma is a városban két református templom. 1786-ban Andrássy István Urunk Mennybemenetele tiszteletére templomot építtetett. A barokk templom műemlék. A főoltárkép Hubert Maurer alkotása. 1798-ban Újváros a Semsey család birtoka lett, akik Kassa környékéről katolikus szlovákokat telepítettek be, és 1814-ben felépítették a paplakot. 1814. november 1-jével Hajdúszoboszlótól leválasztva önálló plébánia lett. Első plébánosa Ferenczy József. A templom egy manuálos, hét regiszteres orgonáját Barakovics János készítette 1930-ban. E hangszer előzménye Árvai József 1814-ből való orgonája volt. A templomot utoljára 1986-ban renoválták. Az új liturgikus teret 1980-ban alakították ki Kocsis János plébános idején. Az új plébánia épületet 1970-ben Kocsis János plébános építette. 1990-ben belül renoválták. Jelenleg egyházközségi közösségi ház.

A lezárt két egyházi temetőben van egy-egy kőkereszt, valamint a templomkertben, ahol Nepomuki Szent János szobra is áll. – Balmazújváros 1982-től Hajdúböszörmény társ egyházközsége, és 1989 óta város. – a XIX. század végétől az országos agrármozgalmak színhelye; XX. századi szellemi vezérük a város szülöttje Veres Péter (1898-1970) népi író.