Események

A héten a szentmisék a szokott időben lesznek. Lásd >>Miserend>>

A héten a szentmisék a szokott időben lesznek. Lásd >>Miserend>>

Egyházmegyénk búcsúja július 30-án, vasárnap lesz Máriapócson.
A szentmise 11:00-kor kezdődik, melynek főcelebránsa Felföldi László pécsi megyéspüspök atya lesz.
Részletek a következő linkeken érhetők el:
https://szentannaplebania.dnyem.hu/?p=2408
https://magyaroknagyasszonya.dnyem.hu/2023-07-09-evkozi-xiv-vasarnap/

A héten a szentmsékk rendje a következő:

Kedden, csütörtökön 18:00;
Szombaton 7:00;
Vasárnap 9:00, évközi 14. vasárnap.

A héten a szentmisék a szokott időpontokban kezdődnek.
Lásd: >> Miserend >>

Kedden Szent László király ünnepe.

Szent királyunkra, Lászlóra emlékezünk liturgikus ünnepén, június 27-én.
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-laszlo-kiraly

Csütörtökön Szent Péter és Pál apostolok ünnepe

A római egyházat alapító két apostol főünnepe, június 29-e az Egyház egységének és katolikus voltának ünnepe – mondta XVI. Benedek 2005-ben. Péter és Pál napja Szent Péter, az apostolfejedelem és Szent Pál, a népek apostolának közös ünnepe. Vértanúhaláluk emléknapja az aratás kezdetét is jelzi.

A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Krisztus után 67-ben Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé; Pált lefejezték. Az üldözések idején mindkettejük ereklyéit a Szent Sebestyén-katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika

>>Tovább olvasom >>

A héten a szentmisék rendje a következő:

Hétköznapokon (kedd, csütörtök, szombat) NEM LESZ szentmise

Június 24-én, szombaton Nyíregyházán a Magyarok Nagyasszonya társ-székesegyházban, a 10 órakor kezdődő szentmisében Mike Ervin és Csapó Márton  diakónusokat áldozópappá szenteli Palánki Ferenc püspök atya. Mike Ervin atya újmiséje június 25-én, vasárnap a 18 órakor kezdődő szentmisében lesz itt a társ-székesegyházban. Csapó Márton atya nyíregyházi újmiséjére július 01-én, szombaton 10 órakor kerül sor itt templomunkban. Imádkozzunk a szentelendőkért, hogy Jézus Szíve szerinti papok lehessenek! >>

Vasárnap 9:00-kor, évközi 12. vasárnap

A héten a szentmisék rendje a következő:

Kedden és csütörtökön NEM LESZ szentmise

Pénteken 7:00-kor kezdődik, Jézus Szent Szívének ünnepe;
Szombaton 7:00-kor, Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe lesz.

Vasárnap 9:00-kor, évközi 11. vasárnap

Pünkösdtől lép életbe az új római miksekönyv használata a szentmisékben.
A mise szövegében történt lényeges változások a képen vannak összefoglalva, szürkével kiemelve az új szövegrészek:

A Római misekönyv új kiadását három ok tette aktuálissá: a misekönyv megvásárolható, illetve használható példányainak hiánya, az időközben történt liturgikus változások és a 2008-ban megjelent Missale Romanum átvétele. Az új magyar nyelvű kiadás mennyiségileg 182 oldallal bővült a jelenleg még használatban lévő 1991-es kiadáshoz képest.

Az új kiadás bevezetése – szakítva a korábbi magyarországi engedményekkel – magában foglalja a hívek testtartására (ülés-állás) vonatkozó szabályoknak A Római Misekönyv Általános Rendelkezései 43. pontjában foglaltakhoz való igazítását is, amely szerint:

„A hívek álljanak a Kezdőének elejétől, illetve a pap oltárhoz vonulásától egészen a Könyörgés (collecta) végéig, az Alleluja éneklésekor Evangélium előtt; az Evangélium, továbbá a Hitvallás és az Egyetemes könyörgések alatt; továbbá a Felajánló könyörgés előtti Imádkozzatok, testvéreim, felszólítástól a szentmise végéig, kivéve az alábbiakat. A hívek üljenek az Olvasmány, a Szentlecke, a Válaszos zsoltár, a homília alatt, valamint felajánláskor, amíg az áldozati adományok előkészítése tart, és tetszés szerint, amikor áldozás után szent csendet tartanak. Térdeljenek átváltoztatás alatt, hacsak a szűk hely vagy a jelenlevők sokasága vagy más ésszerű ok ezt nem akadályozza.  Ahol az a szokás, hogy a nép a Sanctus (Szent vagy) befejezésétől térdel az Eucharisztikus ima befejezéséig és az áldozás előtt, amikor a pap az Íme, az Isten Báránya, szavakat mondja, azt dicséretesen tartsák meg. Azok pedig, akik nem térdelnek le az átváltoztatáskor, mély meghajlást végezzenek akkor, amikor a pap az átváltoztatás után térdet hajt.”

Forrás, és még több információ: a Pécsi Egyházmegye oldalán

Templomunk búcsúja Urunk mennybemenetele ünnepén van.

Idén Bosák Nándor püspök úr tisztelt meg bennünket ezen a jeles napon, és részesítette a szentségekben az elsőáldozókat és a bérmálkozókat.
Isten áldása kísérje további útjukon őket!

Az ünnepen készült képeket a Galériában találják, vagy közvetlenül ezen a linken.

Hétfőn nem lesz szentmise
Kedden, csütörtökön 18:00,
Pénteken első péntek, 7:00-kor
Szombaton 7:00
A misék előtt imádkozzuk a Lorettói litániát

Vasárnap 9:00, Szentháromság vasárnapja

Szentháromság vasárnapja

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek. Minden, ami Atyámé, enyém is. Ezért mondtam, hogy az enyémből veszi, amit majd hirdet nektek.”

Némiképpen érthető az iszlám ellenszegülése a kereszténységnek, amikor a szigorú monoteizmust kérik számon rajtunk. Elfajzottnak és tévúton járónak tartják a keresztényeket, akik megtagadják a közös ős-Istent, és hármat állítanak az imádás középpontjába. Jézus prófétaságát azonban az iszlám sem kérdőjelezi meg, különösen az embertársi szeretetről szóló tanításokat. De mi az, hogy három személy? Mi az, hogy a harmadik személy egy természeti jelenség (tűz) vagy egy állat (galamb)? Érdemes így, a külső szemlélő tekintetével is ránézni hitvallásunk első sarokpontjára („Hiszek egy Istenben”).

Szent János siet a segítségünkre annak a kérdésnek megválaszolásában, hogy ki az Isten, és hogyan van az egység a háromságban.
(Magyar Kurír)

Tovább olvasom >>

Juhász Ferenc atya gondolatai a Szentháromságról: (Adoremus XXll. évf. 6.)

Már vagy húsz éve annak, hogy ellopták a Szentháromság-festményt a szentháromság tiszteletére szentelt templomból. Ez volt az oltárkép. A hívek úgy érezték, mintha egy testrészüket vesztették volna el, ezért mindenáron igyekeztek azt pótolni, és szereztek valakit, aki festett egy új képet a szentély falára. A munka nem sikerült valami jól. Időközben előkerült az eredeti kép, mivel azonban az új festmény már ott volt a falon, így a régi helyére nem akaszthatták vissza a megkerült oltárképet. Ezért oldalt helyezték el. Később, a templom felújításakor a plébános szerette volna, visszatenni a helyére a régit, ez azonban az új festmény lemázolásával járt volna. Azt pedig nem lehet, mondták a hívek, mert sokba került, és sokan adakoztak rá a faluban. A plébánosban ott munkált néhány kérdés: Hogy lehet az, hogy kevesen járnak templomba, de ha ellopják az oltárképet, mégis sokan adakoznak a pótlására? Hogy lehet az, hogy egy nem jól sikerült festményt is őrizgetnek? Miért van az, hogy a templomot jobban magukénak érzik az emberek, mint a szertartást?

Vajon ezek a kérdések közelebb visznek bennünket a Szentháromsághoz? Úgy vélem, közvetlenül nem. Azonban maga a tény, hogy az elmúlt századok során a művészek próbálkoztak a Szentháromság ábrázolásával, azt jelenti, hogy az ember szeretné látni és láttatni a titkot. A Szentháromság lényegesen különbözik a többi vallás istenétől. A barokk korban sok teret, utcát, szobrot, festményt, sőt templomot neveztek el, vagy készítettek a Szentháromság tiszteletére. Éppen azért, hogy ezáltal kifejezzék kereszténységünket a többi vallással szemben, különösen a török idők alatt és után, a mohamedánok által megszállt területeken.

Az ember kíváncsi arra, hogy vajon milyen az Isten. Ez az alapvető emberi kíváncsiság utat tör magának, az ismeretlen világok felé. Már a gyerek is szeretné érteni, mitől, hogyan működnek a dolgok. Szétszedi az óráját, összerakni viszont már nem tudja. A felnőtt ugyanígy szedi szét magát az anyagot, és kutat valami után, amitől működik.

Hitünk szerint a mindenség mögött Isten áll, mint teremtő, megváltó és megszentelő jóság. Olyan tulajdonságok ezek, amelyekről azt állítjuk, hogy a szeretet összetartó erejében fogannak, abból áradnak ki, és adnak életet a világnak. Isten végtelen szeretete a szentháromságban nem valami „udvari fényűzés”, nem marad meg csupán önmagának – holott elég lenne számára ez is. Kiárad és létrehoz.

És itt kanyarodnék vissza a kezdőkérdéshez. A skolasztikus teológia szerint Isten számára indifferens, hogy van-e világ, vagy nincs, hogy van-e élet rajta kívül, vagy nincs. Ha azonban Istenre nem csak úgy tekintünk, mint a tudósok és filozófusok, hogy ő a létezés alapja és föltétele, hanem úgy, mint ahogyan a mai ünnep mutatja: személyek közössége, akkor nem lehet közömbös aziránt, hogy te vagy én vagyunk-e. Az is lehetséges, hogy te és én olyanok vagyunk, mint egy rosszul sikerült festmény az ő templomában, de így is elküldte Fiát, hogy megváltson és üdvözítsen minket. És mivel sokba került ez neki, ezért nem tüntet el, hanem meghagy bennünket. Erről beszél Jézus az evangéliumban: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen.” Ha pedig elveszett, megkerüljön.

Juhász Ferenc
miskolci plébános

A szentmisék a héten a szokott időben kezdődnek >>Miserend>>

Pünkösd vasárnap 9:00-kor. (hétfőn nem lesz szentmise)

Pünkösd (a gör. pentekoszté, ‘ötvenedik’ szóból): a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. Az Ószövetségben az egyik zarándokünnep, melyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt. Neve a történelem folyamán változott. A Kiv 23,16: aratási ünnep, az első termés (búza!) ünnepe. A MTörv 16,10 és Szám 28,26 a hetek ünnepének nevezi, mert 7 héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Később az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe lett. A pünkösd örömünnep volt, melyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért.

Az Újszövetségben a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja . Az Úr Jézus mennybemenetele előtt (ami 40 nappal a föltámadása után történt) megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretet: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig” . A várakozás és készülődés napjaiban a 11 apostol és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” , s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást . Amikor pedig elérkezett pünkösd napja, „mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” Amikor az összesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, és csodálkoztak, Péter beszélni kezdett és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és erre a végkövetkeztetésre jutott: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette! E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk. Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.”

Tovább olvasok >>