Események

Hirdetések – 2023.12.04. – 2023.12.10.

Advent első vasárnapjával elkezdődtek a hajnali rorate misék.
Kedden 6:00,
Csütörtökön 6:00;
Szombaton 6:00;

Vasárnap, Advent második vasárnapja lesz, a szokott időben, 9:00-kor kezdőik a szentmise.

A Rorátéról

A római katolikus egyházban advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden nap hajnalban tartott szentmise Szűz Mária tiszteletére és Jézus eljövetele utáni vágy kifejezésére. Roraténak a mise bevezető szavai után: Rorate caeli de super… (harmatozzatok egek onnan felülről) nevezik.

Például ITT és ITT olvashatunk bővebben a roráték szép hagyományáról >>

Hirdetések – 2023.11.27. – 2023.12.03.

A héten a szentmisék rendje a következő:

Kedden 17:00;
Csütörtökön 17:00;
Pénteken 7:00, első péntek;
Szombaton 7:00, első szombat;
Vasárnap 9:00, Advent első vasárnapja.

Advent a Karácsony ünnepére való lelki felkészülés ideje, az Úr megésrkezésére való felkészülés időszaka. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdete is.

Továbbiak az ünnepről >>

Hétfőn (27-én) az esti püspöki szentmise után kezdődik Eperjes Károly színművész tanúságtétele a debreceni Szent Anna székesegyházban.

Krisztus Király vasárnapja – az egyházi év befejezése

Története: Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó pápa az 1900-as jubileumi év alkalmából a Megváltót a 20. század királyának hirdette ki – ezzel készítette elő az ünnepet. Akkoriban világszerte a magas hegyek ormán illetve magaslatokon keresztet és Krisztust ábrázoló szobrokat állítottak föl.

Az I. világháború után XI. Piusz pápa 1925-ben szent évet hirdetett, melynek mottója: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén elrendelte Krisztus Király vasárnapjának ünnepét, amely akkor Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapra került.  Ennek oka az volt, hogy az elpogányosodó korban, a hamis szabadosság lázongásai között az Egyház tagjait Krisztus főségének elismerésére hívja. Tehát Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, megemlékezvén arról, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.

Az ünnepet a II. Vatikáni Zsinat után áthelyezték ádvent előtti utolsó vasárnapra. Ezzel az Egyház azt emeli ki liturgiájában, hogy Krisztus királysága, mely láthatatlanul megvalósul az ő híveiben („Isten országa bennetek van”) az idők végén láthatóan is megjelenik és az emberiség történelmi útját teljessé teszi, annak értelmet ad. (Forrás: Magyar Katolikus Lexikon, Éneklő Egyház)

Horváth István Sándor atya gondolatai az evangéliumhoz (Jn 18,33b-37)

„Az egyházi év utolsó vasárnapján Krisztust, a mindenség királyát ünnepli Egyházunk. Annak érdekében, hogy helyesen értelmezzük Krisztus királyságát és uralmát, idézzünk fel néhány jelenetet az ő életéből!

Tovább olvasom >>

(Untitled)

November 19. Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepe. A középkor egyik legismertebb és legkedveltebb szentjére emlékezünk, felidézve élettörténetét. Erzsébetet évszázadok óta nagy tisztelet övezi, Sík Sándor „a női eszmény megtestesülésé”-nek nevezte őt.

Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását.

A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette. Leendő anyósa, Zsófia asszony ellenben egyre növekvő rosszallással figyelte. Nemcsak apró, túlzásnak minősített vallási gyakorlatai zavarták (Erzsébet például ismételten megszakította játékait, hogy, mint mondta, ,,Istent szeresse”), hanem az is, hogy teljes természetességgel magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Mindezeken túl pedig nem volt hajlandó alkalmazkodni az udvari élet előírt formáihoz, temperamentumos és szenvedélyes volt, minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Lajos vette védelmébe, és aránylag korai házassággal – Erzsébet tizennégy éves volt – szilárdította meg helyzetét a várban.

Boldogságuk teljes volt, a feljegyzések szerint Erzsébet férjét hazavárva messzire elébe lovagolt, és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást. A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között.

Tovább olvasom >>

Hirdetések – 2023.11.13. – 2023. 11.19.

A szentmisék a szokott időben lesznek >> Miserend >>

Szinódusi záródokumentum: Az Egyház, amely mindenkit meghallgat, közel áll a világ sebeihez

Megjelent a szinodalitásról szóló, a 16. püspöki szinódus első ülésszakát lezáró összefoglaló jelentés október 28-án. Előretekintve a 2024-es második ülésszakra, a szöveg olyan témákról nyújt elmélkedéseket és javaslatokat, mint a nők és a világiak szerepe, a püspöki szolgálat, a papság és a diakónia, a szegények és a menekültek helyzete, a digitális misszió, az ökumenizmus és a visszaélések.

Nők és világiak, diakónia, szolgálat és tanítóhivatal, béke és klíma, szegények és menekültek, ökumenizmus és identitás, új nyelvezet és megújult struktúrák, régi és új missziók (beleértve a „digitális” missziót is), mindenki meghallgatása és minden mélyebb vizsgálat, még a legellentmondásosabb kérdésekben is. A szinódus 16. közgyűlése által jóváhagyott és október 28-án közzétett összefoglaló jelentésben a világ és az Egyház megújult szemlélete és igényei szerepelnek.

Négy hét munka után, amely október 4-én kezdődött a VI. Pál teremben, a közgyűlés befejezte első ülésszakát a Vatikánban.

Tovább olvasom >>

Hirdetések – 2023.10.30. – 2023. 11.05.

A héten a miserend a következő:

Október 31. kedd – 17:00;

November 1. szerda – 9:00, ünnepi mise, Mindenszentek ünnepe

14:30, megemlékezés halottainkról a temetőben, a ravatalozó mögötti keresztnél;

November 2. csütörtök – 17:00, Halottak napja

November 3. péntek – 7:00, első péntek;
November 4. szombat – 7:00;
November 5. vasárnap – 9:00, évközi 31. vasárnap

Mindenszentek ünnepe

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.

Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.

III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.

IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére.

Tovább olvasom >>

Halottak napja – Krisztus halála ad mindenkinek életet

November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a Katolikus Egyház ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

Az Egyház a testi feltámadás és az örök élet hitével és az ebből fakadó reménnyel éli meg a halottak tiszteletének ősi cselekedetét, melynek minden nép a maga módján tesz eleget. Az Egyház kezdettől fogva imádkozik a megholtakért.

Szent Odilo clunyi apát kezdeményezte, hogy miután mindenszentek ünnepén az Egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, másnap az összes megholtról is emlékezzünk meg. 998-tól tartják az ünnepet, majd a 11. században a clunyi bencések hatására széles körben elterjedt. Az Egyház az ünnepen bizalommal kéri a Mindenhatót: „add kegyelmedet elhunyt gyermekeidnek, hogy a földi élet halandóságát legyőzve örökre szemlélhessenek téged, aki alkottad és megváltottad őket”.

„Krisztus nem akart a haláltól menekülni, és minket sem tudott volna semmi mással jobban megmenteni, mint éppen halálával. Így tehát az ő halála mindenki élete lett” – Szent Ambrus püspök – testvére haláláról elmélkedve – e szavakkal foglalja össze a kereszténység legfőbb tanítását a halálról és a feltámadásról.

Szöveg innen >>

Az elengedés nem egyenlő a felejtéssel

Imádkozzunk azokért a lelkekért mindenszentek és halottak napján, akik még nem kerültek be valami miatt a mennyországba, az átmeneti, tisztító helyen ragadtak és van még valami elrendeznivalójuk – mondta Bese Gergő atya, …

„Ezekben a napokban csendesedjünk el, és az emlékezésen túl imádkozzunk elhunyt szeretteinkért; de gondoljuk át azt is, milyen módon éljük az életünket” – fogalmazott Bese Gergő lapunknak, majd azzal folytatta: 

Vajon ha a mi utunk most érne véget, hogyan tudnánk visszatekinteni? Az Úr azt mondaná nekünk, hogy lépjünk be a mennyek országába, vagy a kapuban Szent Péter megállítana minket és azt mondaná, hogy még nem állunk készen arra, hogy a mennyországba lépjünk?
…
A cikk végén foglalkozik a halloween ünnepével is >>tovább olvasom>>